Ajánlatok a Mátrában
Amit nem érdemes kihagyni!
Vendégházunkban többféle kiadványt biztosítunk vendégeink részére a Mátra nevezetességeiről, a túrázási lehetőségekről.
A kirándulásokhoz néhány tipp:
Túraajánlatok, nyílt túrák, teljesítménytúrák:
https://matrahegy.hu/turaajanlatok/
Mátravasút-kisvasúttal Mátrafüred-Gyöngyös között
Galyatető
Történet
"Ha Kékes a Mátra feje, úgy Galya annak dereka." - írta az 1909-ben megjelent gyöngyösi kalauz. A Mátra Egylet már a múlt század végén, 1894-ben épített itt menedékházat. Ez az épület az első világháború előtt tönkrement. Az 1921-24 között épült új épület a második világháború alatt pusztult el. Galyatetőn, hasonlóan a többi településhez, az 1960-as években indult meg a nagyarányú fejlesztés, ennek köszönhetően tucatnyi vállalati üdülőt, hétvégi pihenőházat emeltek. A Galyatetőre vezető út több pontjáról is nagyszerű kilátás nyílik a Kékes tömbjére. Kiváló kiindulópont gyalogos túrázásokhoz, több körtúrát is tehetünk Galyatető kiindulóponttal.
A település emblematikus helye a Hunguest Grandhotel Galya, vagy ahogyan még ma is emlegetik a galyai Nagyszálló. A hotel 1937-1939 között épült öthektáros területen. Korának luxus szállodájához minden építő anyagot szekérrel hordtak fel Gyöngyösről, illetve a környező településekről. A luxus mivoltát igazolja, hogy több, zárható garázzsal rendelkező melléképületben külön sofőr, illetve cselédlakásokat alakítottak az előkelő vendégek alkalmazottjainak elszállásolására. Már átadásakor rendelkezett uszodával, melyhez a vizet lajtoskocsikkal hordták fel Gyöngyösről. A szállodát eredetileg teljes önellátásra tervezték (üvegház, növények részére kialakított ún. előnevelők stb.). Az évek alatt neve változott, a kommunizmus alatt volt Élmunkás Üdülő, SZOT Szálló, majd ismét Nagyszálló. Nevesebb vendégei között volt többek között: Illyés Gyula, Németh László, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Honthy Hanna. A szállodában forgatták a Havasi napsütés című 1940-ben bemutatott filmet Tolnay Klári, Turay Ida és Csortos Gyula főszereplésével.
A leghíresebb vendég Kodály Zoltán volt Galyatetőn, aki már korábban is hosszú időt töltött Galyatetőn. Évekkel a második világháború befejezése után, 1954 tavaszán a Szakszervezetek Országos Tanácsa arról értesítette az üdülő vezetőségét, hogy a Nagyszálló első emeletén a 108-as és abból nyíló 107-es erkélyes szobákat Kodály Zoltán és felesége részére kell fenntartani rendszeres pihenőhelyül. A Kodály-házaspár az említett év nyarán jött először nyaralni a fenti szobákba, s ettől kezdve haláláig évenként többször is ezeket a szobákat vették igénybe. Általában egy-egy alkalommal tíz napot töltöttek a szállóban. Rendkívül boldog, majdnem 50 évnyi házasság után 1958. november 22-én meghalt felesége, Sándor Emma. Galyatetőről 1959. április 3-án írott levelében így írt erről: "Itt vagyok újra, ahová 1941 óta minden évben eljöttünk, ahol minden bokor rá emlékeztet." A szinte elviselhetetlen magány esztendeje után új házasságra határozta el magát, s a gyászév letelte után, 1959. december 18-án feleségül vette a nála öt évtizeddel fiatalabb, ma is élő Péczely Saroltát. Második feleségét is minden alkalommal elhozta Galyatetőre. Galyatetőn gyakori vendég volt Kodályéknál Palló Imre és családja. A kiváló operaénekest meghitt barátság fűzte Kodályhoz. A Mester több ízben kijelentette, hogy Palló Imre tudta leghívebben megszólaltatni énekes műveinek eredeti hangulatát, különös tekintettel a Háry Jánosra. Kodály rendszeresen igénybe vette a SZOT-üdülő úszómedencéjét és vízgyógyászati berendezéseit. A napot úszással kezdte. Egy alkalommal a medence szélén felejtette kedvenc aranyóráját is. A legenda szerint Kodály ekkor egy kis cetlire, melyet a medence mellett helyezett el, a következőket írta: "Felhívom a figyelmet, hogy itt hagytam aranyórámat, azonban nem az órát sajnálom, hanem annak jó puha bőrszíját. Egyébként órám már több percet késik."
Kodály hosszú hegyi sétái során felkereste a szomszédos településeket is, többek között Mátraszentimrét, mivel tudomására jutott, hogy ott Zakupszky László vezetésével egy nevezetes népi együttes működik, sőt a faluban még elevenen élnek az ott lakó szlovákok ajkán a régi énekek. Egyik látogatása során Kodály kiment a falu határába a krumpliszedők közé, meghallgatta éneküket. Örömmel látta, hogy az egyik terebélyes fa árnyékában egy fiatal anya bölcsőben ringatta kicsinyét, s közben hol szlovákul, vagy magyarul altatódalt énekelt neki. Kodály szeretettel hallgatta a fiatal édesanyát, majd erősen szemügyre vette a több évszázados hagyományt őrző bölcsőt, amely nem volt más, mint két erős villáskaró közé kifeszített lepedő. Kodály megkérte a fiatalasszonyt, Szabad Béláné, Gubala Rozáliát, hogy ismételje meg az altatódalt. Majd ezt követően mosolyogva szlovák nyelven köszönte meg az éneket, s bátorította a fiatalasszonyt, hogy a szüleitől, rokonaitól minél több népdalt tanuljon meg, s minél többet énekeljen kicsinyének.
A Hunguest Grandhotel Galyában ma emlékszobában látható Kisfaludy Stróbl Zsigmond mellszobra és Kodály zongorája, míg a falakon a Mester mátrai tartózkodása során készült fotók láthatók.
Kodály kápolna
A galyatetői kápolna a két világháború között épült a Nagyszálló vendégeinek lelki szolgálatára. A terület az igen nagy kiterjedésű birtokkal rendelkező egri érsekség tulajdona volt. Később a Nagy-Galya néven ismert területet eladták, így került állami tulajdonba. Mivel a polgárság kedvelt üdülőterülete volt a Mátra, így természetesnek tűnt, hogy a Nagyszálló előkelő polgári vendégei részére biztosított legyen a vallásgyakorlás is. 1941. szeptember 8-án, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel a kápolnát. A kápolna harangján a következő felirat olvasható: "Ezt Szmrecsányi Lajos egri érsek ajándékozta, amikor hős honvédeink a Donnál a vörös áradat ellen harcolnak. 1942." A kápolna igazi értékét és sajátosságát az adja, amire ma bronz emléktábla emlékezteti mindazokat, akik betérnek ide. A bejárattól balra emléktáblán olvasható, hogy Kodály Zoltán a templom közelében komponálta a Csendes misét. A 20. század legnagyobb magyar zeneszerzője igen gyakran pihent Galyatetőn. A Csendes mise 1942-ben született, melynek sorai "Missa brevis, in tempora belli", azaz "Csendes mise háborús időkben". A kápolna üvegablakait is érdemes megtekinteni. Európai hírű művész, Sztehlo Lili tervezte őket. A színes üvegablakok között ott találjuk a Magyarok Nagyasszonya motívumát. Az elmúlt évtizedekben újabb üvegablakokkal bővült a templom, melynek tervezője Csiby Mihály. Az egyik üvegablak adományozója Emma asszony, Kodály felesége volt. A templomban ma az a harmónium található, amelyen annak idején gyakran játszott maga Kodály Zoltán is, aki többször helyettesítette a gyöngyösoroszi kántort, főleg télen, nagy havak idején. Tréfásan ezért galyai segédkántornak nevezte magát.
Nem véletlen, hogy 1991. június 30-án, miután az idegen katonai megszállók utolsó képviselője is távozott az országból, Für Lajos honvédelmi miniszter épp e falak közül köszöntötte a rádió hullámain keresztül is a szabadság napjának eljöttét. A kivételes, ünnepi beszéd helyszínének kiválasztásakor eszébe juthatott Für Lajosnak az is, hogy az 1956-os forradalom idején Galyatetőn rekedt Kodály éppen e mátrai magaslatról próbálta latba vetni tekintélyét, világhírnevét a forradalom védelmében, Magyarország függetlenségéért.
Galyai-kilátó (Péter-hegyese-kilátó)
A 960 méter magasan álló Péter-hegyese kilátó 1934-ben épült, öt évvel megelőzve a galyatetői Nagyszálló átadását. Eredeti magassága 17 méter volt, néhány éve még rozsdás és rozoga belső csigalépcsőn lehetett feljutni a tetőteraszra, a kilátást több oldalról is akadályozták a környező fák koronái. A Magyar Természetjáró Szövetség 2015 szeptemberében adta át a nagyközönségnek a felújított Péter-hegyese-kilátót. A kilátóhoz vezető klasszikus lépcsős ösvény és a Nagyszállóval szemközti, azzal azonos mátrai andezit kő falazatú, leromlott állapotú kiszolgáló épület, valamint a közeli kiszolgált nyilvános wc és romosodó volt iskolaépület a kilátóval együtt komoly fejlesztési lehetőséget nyújtó együttest jelentett. Együttesen újult meg így a kilátó és épült fel a turistacentrum. Tervezői Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron. Érdekesség, hogy a statikai tervezést Puskás Balázs végezte, akinek édesapja tervezte a galyatetői nagyszállót.
A kilátó fontos helyet tölt be nemcsak a mátrai turizmusban, hanem szervesen illeszkedik az Országos Kéktúra mozgalomba is, hiszen hazánk második legmagasabb pontja Galyatető.
Természeti látnivalók
Ágasvár
Jellegzetes, 789 m magas csúcsa távolról is jól látható, a csúcs alatti turistaház és fogadó épületével együtt. A hajdani 13-14. századi várra ma már csak a hegy neve emlékeztet. A várat először 1265-ben említi oklevél. V. István a királyné lovászmesterének adományozta. Kapitánya KompoltiDávid volt. Később a Tari család tulajdona lett, valószínűleg a török időkben rombolták le. Szerepét hanyatlása idején a cserteri (Hasznos) vár vette át.
Az 1929-es Mátra útikalauz arról ír, hogy a várkapitány feleségére, a szépséges Kompoltynéra szemet vetett a vár védelmére siető horvát csapat vezére. Az űrnőt egyik szolgája mentette meg, aki megölte a vitézt. A horvát katonák vezér nélkül elhagyták a várat, amit így könnyűszerrel elfoglaltak a cseh sereg. A vár történetéről további számos monda él, az egyik szerint a vár pusztulását az okozta, hogy a szépséges várkisasszonyt egy cseh vitéz elrabolta, majd a lány öngyilkossága után apja az elfogott vitézzel együtt a várat felrobbantotta. A helybéliek szerint a vár helyén régen egy sárkány élt, amelyik mindig egy nagy és erős ágas fára tekerődzött fel, amikor mérges volt. Egy királyfi legyőzte, az ágas fát pedig beépítették a vár falába.
638 m magasban, Ágasvár csúcsa alatt találjuk az ágasvári turistaházat. Az Ágasvár-pusztán álló vadászház egykori épületét korábbi tulajdonosa báró Hatvany Endre saját költségén új szobákkal bővítette, majd 1925-ben a budapesti Pannonia Turista Egyesület számára átadta azzal a megállapodással, hogy azt az Egyesület menedékházként üzemeltesse tovább. Az Egyesület az épületet berendezte, és még az 1925-ös évben a turistaközönség részére 28 fekvőhelyet biztosítva meg is nyitotta. A menedékházat az Egyesület 1927-ben a Hatvany-uradalom folyamatos támogatásával és jóindulatú segítségével étkezőhelyiséggel gyarapította. 1948-ban állami kezelésbe került, és a Turistaellátó Vállalat üzemeltette. 1960-61-ben új szárny épült a meglévő ház mellé. Az akkor modernnek számító épületben, nyolc szobában harminckét vendéget lehetett elszállásolni. A hetvenes évek közepén a Parádi Áfész lett a ház tulajdonosa, majd 1989-ben a Magyar Természetbarát Szövetség tulajdonába került. 2005 óta magántulajdonban van.
A turistaház mellett fakad az Ágasvári-forrás, amelyet a Pannonia Turista Egyesület tagjai 1935-ben foglaltak. A turistaháztól nem messze találjuk az ún. "Török lábnyomot", mely megint csak a legenda szerint egy katona lábnyomát őrzi. A hegy lábánál találjuk a Csörgő-lyuk-barlangot. A Mátra kevés barlangjainak egyike, szabadon nem látogatható.
Cserkő-bánya pihenő
Mátraszentimrén a templom melletti utcán felfelé indulva a település szélén - ahol a Bőgös-rétre induló, Szénégetők útja kezdődik - az egykori bánya helyén ma pihenő fogadja a kirándulókat, kemencés pihenőhellyel. A hely ad otthont nyaranta a Kerekerdő színház előadásainak is.
Csörgő-szurdok
Mátraszentimréről a zöld kocka jelzésen jutunk a Gedeon- a Narád- és a Hutahelyi-patak összefolyásánál álló egykori üveghuta rekonstruált másához. A három patak egyesüléséből születő Csörgő-patak völgye hangulatos része a túrának. A Mátrakeresztes felé tartó patak onnan további egyesülések után Kövecses-patak néven folytatja útját a Hasznosi-víztározóba. A Csörgő-patak nevét annak köszönheti, hogy a patak medrének milliónyi kisebb-nagyobb köve erősebb vízsodrás alkalmával egymáshoz ütődve csörgő hangot hallat. Kitérővel nézhetjük meg a vadregényes Csürgő-szurdokot.
Nyesettvár
Hazánk második legmagasabb pontjától, Galya-tetőtől délre helyezkedik el, írásos emlékek nem maradtak fenn róla. A vár maradványai egy észak-déli irányú gerincből kúposan kiemelkedő magaslaton helyezkednek el, melynek a környező völgyekhez viszonyított magassága kb. 200 m. A vár belső területének alakja leginkább egy babszemhez hasonlítható. A vár kapuja feltehetően a délnyugati oldalon helyezkedett el. Mára nem maradt nyoma, ám a kúp alakú, erdővel borított csúcs szépen fotózható.
Üveghuta
Érdekes látnivaló, egyben kellemes túra is az egykori üveghuta helye. Mátraszentimrétől gyalogosan a Z kocka jelzésen jutunk le a Csörgő-patak völgyébe. Az autóbuszmegálló és cukrászda melletti Eötvös utcán indul a jelzés, lejtős terepen érünk le a Csörgő-, Gedeon-, Hutahelyi-patak összefolyásához, ahol a kis tisztáson az önkormányzat emléktáblát emelt az egykori üveghuta helyén.
Magyarország területén a Mátrában találjuk a legnagyobb összefüggő erdőket, de még inkább így volt ez évszázadokkal korábban. Azt, hogy igazi ősrengeteg volt a Mátrában a 18. században, meggyőzően bizonyítja az első katonai felméréshez kapcsolódó országleírás, amely még száraz időszakban is nehezen járható utakról, vízmosásokról, s akár is lóval is áthatolhatatlan erdőkről szól. A mátrai erdők a korai középkortól sok hasznos nyersanyagot kínáltak az ott élő embernek. A tűzifán kívül a szénégetés, hamuzsírfőzés, valamint az üvegipar kialakulásának egyéb alapvető feltételei adottak voltak.
Mátraszentlászló-Mátraszentistván
Három falu temploma
1942-ben szentelték fel a mára a Felső-Mátra egyik jelképévé vált templomot, amelynek Szent István király a védőszentje. A főoltárkép a templomépítő Szt. István királyt ábrázolja, Kátai Mihály egri festőművész alkotása. Turisták ezrei látogatják évente, hiszen kényelmes turistaútvonal halad el mögötte, a Mátraszentimrét és Mátraszentlászlót összekötő országos kék jelzés. A templom mögött jellegzetes szép követ pillantunk meg, az ún. Stuller-követ. 2015 nyarán készült el a templom körül a stáció, teljessé téve így a templom környezetét.
Vöröskő-kilátó és Sípark
A Vörös-kő-kilátó Mátraszentlászló közelében, a 781 méter magas Vörös-kő-hegyen található. Nevét a közelben látható vöröses színezetű kövekről kapta. A korábbi kilátó helyére 2005-ben új kilátót emeltek, ahonnan gyönyörű körpanoráma tárul elénk. Galyatető vonulatai, Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Ágasvár, valamint északi irányban tiszta időben még a Magas-Tátra is látható. Legegyszerűbb megközelítése Mátraszentlászlóról, a Kossuth utcából induló kék háromszög és a kék M jelzés visz fel a korábbi sárga kereszt helyett. Ez mindössze pár perces sétát vesz igénybe, a táv alig 500 méter. A közelben néhány természetes kilátópontot is érdemes felkeresni, a mátraszentistváni Síparkból szintén szenzációs panoráma nyílik észak felé, télen szikrázó napsütésben a Magas-Tátra hófödte csúcsai páratlan élményt kínálnak. A Sípark víztározója mellől pedig Mátraszentimre házai látszanak. Érdemes tehát a síszezonon kívül is felkeresni a Síparkot, remek pihenő- és kirándulóhely.
Bagolyirtás
Tengerszint feletti magassága: 780-820 m, a Mátraszentimréhez tartozó üdülőtelep a Pásztó-Galyatető műút mellett fekszik Mátraszentimrétől 2 km-re Pásztó irányában. Számos vendégház várja a vendégeket egész évben. Bagolyirtás egyetlen nevezetessége a Názáret üdülőtelep temploma, melyet 1994-ben emeltek.
Fallóskút
Fallóskút korábban közigazgatásilag a 13 km-re lévő Hasznoshoz tartozott, ma Mátraszentimre része. Itt épült fel a felső-mátrai templomok közül talán a legismertebb, amely mára országszerte ismert zarándokhellyé bővült.
Hasznos községben élt Sánta Lászlóné, Klára asszony családjával, akinek köszönhető Fallóskút búcsújáró hellyé való alakulása. A zarándokhely története 1947-ig nyúlik vissza, amikor Sánta Lászlónénak (Klára asszonynak) többször megjelent a Szűzanya. A látomások idején Klára asszony férjével együtt útra kelt és közösen meglelték a forrást, amely mellé hamarosan kápolna épült. A kis kápolna építése 1948. szeptemberének első napján kezdődött meg.
A zarándokok özönlöttek Fallóskútra, ezt a hatóság rossz szemmel nézte. Az asszonyt, elmeállapotára hivatkozva a gyöngyösi kórház elmeosztályára vitték megfigyelésre 1949. július 15-től december 30-ig. Itt szülte meg harmadik gyermekét; a szülés után hazaengedték őket. 1952. szeptember 17-én újra "beutalták" a gyöngyösi kórházba, hasadásos elmezavar diagnózissal. Tanácsi utasításra Gyöngyösről a gyulai közkórház elmeosztályára szállították. Itt brutális bánásmódban volt része. Gyuláról Pestre szállították a Lipótmezőre. 1954. április 5-én végleg hazaengedték. A kórházban közölték vele, mindez azért volt, mert fellendítette a vallást. 1972-ben és 1976-ban Rómába utazott, hogy a Szentatya jóváhagyását kieszközölje a jelenésekre. Küzdelmekkel, megaláztatásokkal, szenvedéssel teli élet után 1985. december 9-én halt meg. A hasznosi temetőben temették el. Élete végéig harcolt Fallóskútért.
A kegyhelyhez faragott kapun lépünk be, a kápolna előtt a különlegesen szép, egyedi tűzzománc stációk Rácz Gábor iparművész alkotásai. Az ország különböző településeinek adományaiból készültek el 1992-ben, melyhez még a tengerentúlról is érkeztek adományok. A templom építése az 1970-es években kezdődött el, majd 1988-ban a régi kápolna elé új torony épült. A következő évben felépült az új kápolna, melyet 1990-ben az Erdők királynője tiszteletére szenteltek fel. 1996-ban készült el a szabadtéri oltár, illetve a kápolna előtti márvány Mária-szobor. A zarándokhely több évtizedes fejlesztésében komoly érdemei vannak a település korábbi plébánosának, Kacsik Árpádnak. Több évtizedes munkásságát Mátraszentimre község díszpolgári címmel ismert el. A Béke királynéja templom alapkövét 2002-ben tették le, az építési munkák 2006-ban fejeződtek be. A templomot Seregély István egri érsek szentelte fel. Míg a korábbi kis kápolnába alig 100 ember fért be, addig az új templom 1000 látogatót tud fogadni.
Fallóskút sajátossága, hogy 2011-ig (haláláig) itt élt Magyarország egyetlen főállású remetéje, Szél Sándor Paszkál, aki szívesen mesélt a zarándokoknak, kirándulóknak a zarándokhely történetéről. Közvetlenül a kápolna előtt található a kút, amelynek vízéért az ország legtávolabbi pontjairól, sőt a határokon túlról is nap, mint nap érkeznek zarándokok..
A zarándokhelyet érinti a Mária út, a környékbeli településekről jelzett turistaúton is el lehet jutni. A kegyhely autóbusszal vagy gépkocsival egészen közel megközelíthető, a gépjármű parkolóktól rövid sétával elérhető. A szépen rendben tartott, gondozott környék meghitt hangulatot kölcsönöz az idelátogatóknak.
Mária Út a Felső-Mátrában
Mátraverebély - Szentkút - Mátraverebély - Tar - Ágasvár - Fallóskút
Táv: 19,7 km, szintemelkedés: 690 m
Fallóskút - Mátraszentimre - Galyatető - Mátraháza - Mátrafüred - Abasár
Táv: 26,8 km, szintemelkedés: 290 m
További információk a Mátráról: